Mondhatnánk azt is, hogy folytatjuk sorozatunkat a rikán terítékre kerülő társaságokról. Ezúttal északkeletre kalandozunk, hogy bemutassuk a Magyarországon alig ismert, ám már működésének 14. évét ünneplő Air Balticot.  Magyarországi utasoknak elsősorban a Bécs-Riga járat édekes, amely hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap kínál közvetlen összeköttetést Ausztria és Lettország között. Bár a társaság születésnapja alkalmából két hete akciót hirdetett , épp ennek kifutása után jelentek csak meg az igazán kedvező árú jegyek.

A félfapadosnak tekinthető cég jelenlegi promójában rengeteg novemberi és december eleji járat érintett, bár az árak a fapadosinfo.hu fogalmai szerint éppen csak megütik az olcsó szintet. Ismerve a cég árazási politikáját, az 58 (VIE-RIX) illetve a 45 EUR-ós  (RIX-VIE) jegyek kedvezőnek számítanak, így akár egy hónap múlva egy kényelmes, átszállás nélküli rigai forduló kihozható 28000 forintból. Érdekes, hogy rigai indulással ugyanazokra a napokra alacsonyabb árakat hoz ki a redszer egy bécsi kanyarra: RIX-VIE (41 EUR), VIE-RIX (55 EUR). Vajon melyik uniós jogszabállyal harmonizálhat ez a gyakorlat?

Amennyiben valaki már eljutott Rigába (akár ennél olcsóbban, Ryanairrel átszállással), baltikumi továbbutazáshoz is érdemes csemegéznie az Air Baltic kedvező és gazdag kínálatából: Észtország: Tallin (napi több járat, RIX-TLL: 37 EUR, TLL-RIX: 39 EUR), Tartu (napi két járat, RIX-TAY: 37 EUR, TAY-RIX: 36 EUR), Litvánia: Vilnius, Kaunas és Palanga (napi több járat, 37-42 EUR). A még mindig igen alacsony "fapados penetrációval" bíróFinnországba is vannak kedvező lehetőségek: Helsinki (rengeteg járat érintett, 37-42 EUR), Turku (kb. 49-53 EUR), Tampere (50-60 EUR) Oulu (49-53 EUR), Kuopio (53-60 EUR), Lappeenranta (új célállomás novembertől délkelet Finnországban,  37-41 EUR). Járatkeresékor sajnos nettó árat mutat először a táblázat, a teljes ár a járat kiválasztása után alul jelenik meg. A poggyászfeldásért a lettek is pénzt kérnek (10 EUR/szakasz), hivatalosan nincs díja a kártyahasználatnak, azonban tranzakciós díj gyanánt járatonként és utasonként 5 EUR-ra mégis megsarcolják az utazni vágyókat.

Az Air Baltic a ferihegyi repülőtéren korábban rendszeres vendég volt, hiszen a 2000-es évek elején néhány évig közvetlen járatot üzemeltetett Budapest és Riga között (a Malévval code-share szerződéssel), majd 2006 évben közvetlen elérést biztosított Vilniusba. A légitársaság jelenleg két bázist üzemeltet, a legnagyobb a lett fővárosban található, a rigai, míg a másik Litvániában, Vilniusban működik. 16 repülőgépet üzemeltet, a közepes távokon a fapadosoknál jól megszokott 737-300-as Boeing (old generation) repül , míg a rövid útvonalakat a rendkívül olcsón üzemeltethető 50 személyes holland gyártású turbolégcsavaros Fokker 50-es típus teljesíti.  

A társaság többségi lett állami tulajdonban van, kisebbségi tulaj a SAS. A rigai és vilniusi repülőtér hubként is funkcionál, számos átszállásos lehetőséget biztosít a társaság a saját járatain túlmenően az SAS és partnerei járataira is. Elsősorban Rigából számos olyan attraktív célpontra kínál utazási lehetőségeket, amelyeket más fapados társaságok nem repülnek, és a normál légitársaságok is csak kevés járatot indítanak. A már említetteken túl: Balti-régió: Kalinyingrád (orosz enklávé), Oroszország/egykori Szovjetúnió: Moszkva, Szentpétervár és Pskov (Oroszország), Minszk (Fehéroroszország), Szimferopol, Odessza, Kijev (Ukrajna) Tbiliszi (Grúzia), Baku (Azerbajdzsán) , Jereván (Örményország), Almaty (Kazahsztán). További érdekesség, hogy a társaság a korábbi években néhány belföldi járatot is üzemeltetett.