A sok Európában lerepült fapados kilométer után a KLM egyik februári akciója felkeltette érdeklődésünket távolabbi vidékek felé is. Bár az akkor hirdetett 115 ezer forintos sanghaji jegyet végül nem foglaltuk le, hiszen az csak kora tavaszi időpontokra volt érvényes, ám a nagyszerű akció hatására egy óvatlan pillanatban bekerült a „Budapest-Sanghaj” útvonal a www.kayak.com keresőbe. A kidobott eredményre menten leesett az állunk, amelynek egyszerűen nem bírtunk ellenállni: az Aeroflot szinte az egész évre 475 dollárért (95 eFt) kínált retúr jegyeket a távol-keleti országba.

A foglalás azonban nem volt zökkenőmentes, mert érdekes módon – ilyennel eddig nem találkoztam, korábban mindig be tudtam foglalni a kayak.com-on látott áron – a továbbirányításként megnyíló Aeroflot honlapon illetve más foglaló oldalakon (pl. Orbitz) már nem jelent meg a 475 dolláros ár. Hosszas agyalás, ügyeskedés után ugyan kicsit többért, sajnos a lélektani 100 eFt-os ár fölé csúszva (105 eFt-ért) végül csak megkaparintottam a kb. 15 ezer kilométer lerepülésére jogosító visszaigazolást.

 Az utazás során a Sanghaj-Xian-Peking háromszöget kívántuk bejárni, amelynek két végpontját az orosz társaság biztosította, a Kínán belüli közlekedést kellett saját magunknak megoldani. Az egyik szakaszt mindenféleképpen hálókocsis vonattal akartuk megtenni, amely Kínában nagyon népszerű és rendkívül színvonalas utazási mód, míg a másikat az idő szűkössége miatt repülővel. Na ez volt az, amibe kis híján beletört a bicskám… na nem mintha olyan nehéz lenne belföldi járatot foglalni, ám az európai fapados utak egyik szakértőjeként sokkolóan értek a 2- 2,5 órás utakra kínált 180-220 dolláros árak. Egy sima domestic retúrjegy árán szinte eljutottunk Magyarországról Kínába!!!! Egyetlen előnyük ezeknek az áraknak, hogy államilag szabályozottak, és akár az indulás napján – amennyiben az 1,3 milliárd kínai hazájában még akad szabad hely - is ugyanannyiba kerül. Érdekes, hogy hiába használtam a nagyon bevált keresőimet, így a kayak.com-ot illetve a fapados járatokra is nagyon jól használható skyscanner.net-et, továbbá kínai repülőjegy keresőket, fapados járatot egyik sem dobott ki, csak a méregdrága kínai állami légitársaságok járatai tűntek fel. Már majdnem megemésztettem a kb. 40 ezer forintos jegyet, amikor a wikitravel oldalait bújva felfedeztem a népi Kína egyetlen fapados társaságát, a Spring Airlinest.

 http://www.china-sss.com/en-US/AirFlights/index

 Örömöm határtalan volt, hiszen a 2004-ben alapított társaságnak éppen Sanghajban van a legnagyobb bázisa, ahonnan az általunk érintett Xianba napi kétszer is indít járatokat. Ráadásul már az első keresésre 60 dolláros jegyet dobott ki, ami azért már kellemesebb látványt nyújtott, közelített az elvárt 10 eFt/út árszinthez. Az ilyenkor szokásos 1-2 napos agyalásból szerencsére jól jöttünk ki, mert egy új akciót indítottak, amely keretében 45 dollárra vitték le a jegyünket.

A keresés eredményeképpen kiadott ár mindig a jegy alapára, amelyre még rájönnek az illetékek és pótdíjak. A 45 dolláros jegyünkért indulás előtt 3 héttel így végül 75 dollárt fizettünk, amely alig harmada a normál légitársaságok árainak. Érdekes, hogy a járatkeresés során – a Germanwingshez hasonlóan - különféle árak jelennek meg ugyanarra a járatra. Az eltérő árak egyrészről különböző foglalási osztályokra vonatkoznak (A, B, C kategória, amelyek különböző jogokat biztosítanak módosítás esetén, a C a legkevésbé rugalmas.),  másrészről láthatjuk a teljes árat, amely csak a legritkább esetben jelenti a fizetendő árat. (=listaár)

NAGYON MÁS, MINT EURÓPÁBAN 

A foglalásnak egész érdekes lépései vannak, amelyek az európai gyakorlattól eltérnek: Amennyiben kiválasztottuk a járatot, és szeretnénk megtudni a végleges árat (tehát plusz az illetékeket is), akkor a korábbi regisztrációnknak megfelelőlen be kell jelentkezni, és csak ezután kapjuk meg a végső fizetendő összeget.

Ha próbafoglalás végzünk, az bizony a nevünk alatt örökre ottmarad a foglalástörténetben, „törölt” státusszal”.

Egészen „emberiek” viszont a módosítási illetve törlési lehetőségek, az Európában jellemző horribilis változtatási díjak helyett itt a foglalási kategóriától függően 5-10% díjat számolnak csak fel. (5-20 USD), és törlés esetén is visszakapható a kifizetett díj (csökkentve az 5-10%-os törlési díjjal).

Foglaláskor nem elég az utas nevének megadása, már itt kérik a születési dátumunkat, továbbá az igazolvány/útlevél számunkat.

Fedélzeti ellátás a jól ismert fapados modell szerint itt sincs, azonban ételt a foglalás közben lehet előre rendelni (10 jüan – kb. 300 Ft - kedvezménnyel) 3,9 USD-ért (kb. 740 Ft).

Az ülőhelyet is ki lehet előre választani, 3 kategóriát határoztak meg: a VIP (8,5 USD): a legelső sor, a legnagyobb lábtérrel rendelkező helyek, a „HOT” (3,9 USD): a könnyen elérhető sorok (a 2-11. sorok) és a „Family”: az összes többi sor (1,5 USD).

Fizetéskor kétféle fizető oldalon lehet az online vásárlást elintézni, az egyik az iPs, a másik pedig a paydollar. Nekünk az iPS-en kétszer is elutasításra került a tranzakció, ám a paydollar-on keresztül rögtön megtörtént a teljesítés. A hitelkártyás fizetésért 3%-os kezelési költséget számítanak fel.

A poggyász szabályok is eltérnek az európai low-cost társaságoktól. Díjat csak 15 kg felett kell fizetni, amelybe elvileg beleszámít a kézi és feladott poggyász is. Esetünkben azonban  a kézi senkit nem érdekelt, így akinek néhány kiló túlsúlya van, érdemes azt a kézibe átrakni. Érdekesen állapítja meg Spring Airlines a túlsúlyért fizetett díj mértékét: a teljes ár 1,5%-a a kilónkénti díj, amely például a mi 2,5 órás utunk és a 6 kg túlsúly esetében kb. 3300 Ft-ot jelentett (195 USDx1,5%x6).Egyes járatok esetében lehetőség van előre online plusz kilókat vásárolni az eredeti árnál 30%-kal olcsóbban.

Egyéb szolgáltatások értékesítésében még nem túl erős a kínai társaság, így egyelőre nem terhelik az utazókat az európai fapadosoknál megszokott, különféle kiegészítő szolgáltatások  sokszor már zavaró eladásával (pl. biztosítás, autóbérlés, szállodafoglalás stb.)

AZ UTAZÁS

A légitársaság Sanghaj régi repülőteréről, a Hongqiao Nemzetközi reptérről (SHA) indul, amely a közelmúltban átadott hatalmas Pudong reptérrel (PVG) egy metróvonalon fekszik, ám a hatalmas távolságok miatt az út kb. 1 óra. Míg Pudong  elsősorban a nemzetközi járatokat fogadja (így pl. az Aeroflot is ide érkezett), addig Hongqiao-ról elsősorban belföldi járatok indulnak. Ismerve a népi Kína hatalmas területét és lakosságszámát, el lehet képzelni, hogy naponta hány gépet fogadhat a légikikötő… A két terminál közül a 2-est nemrégiben modernizálták, bővítették, és elsősorban a nagy állami és regionális légitársaságok (Air China, China Southern, China Eastern, Hainan Airlines, Shenzhen Airlines, Sichuan Airlines and Shanghai Airlines.  ….) használják. Az 1-es lényegesen kisebb, és bár nem hipermodern, de egyáltalán nem kell szégyenkeznie a színvonala miatt (kb. mint a ferihegyi 1). A két terminál nem közvetlen egymás mellett található, (kb. mint 1-es és 2-es terminál Budapesten), gyalogos összeköttetés nincs, ezért figyelni kell, hogy a metróból melyik állomáson szállunk ki. Tartsuk továbbá szem előtt azt is, hogy a T2 metróvonal csak a 2-es terminálon áll meg, csak a T10-essel lehet mindkettőt elérni.

Az 1-es terminált elsősorban a Spring Airlines használja, amelynek saját a check in pultjai az épület jobb oldalán egy külön épületrézben található. A check in egyszerűen, gördülékenyen megy, lemérik a feladandó poggyászt, amely ha nehezebb 15 kg-nál akkor egy cetli társaságában átirányítanak az első pulthoz, ahol a pótdíjat be lehet fizetni. A díjfizetés igazolásával vissza kell térni a check in pulthoz, ahol megkapja az utas a vékony hőpapírra nyomtatott beszálló kártyáját.

A váróterem mérete kb. a budapesti 1-esnek felel meg, duty free üzlet nincs (hiszen belföld), csupán egy nem túl magas árakkal dolgozó bolt, ahol ajándékokat és egyéb előre csomagolt ételeket lehet vásárolni. A fél literes vízért pl. a városi kisbolti árat kérik (kb. 60 HUF), nem a lehúzós ferihegyi, illetve európai gyakorlatot követik.

A 9C8947 számú SHA-XIA járat beszállítása pontosan, jól szervezetten történt, busszal vittek bennünket az új 320-as Airbus géphez, és a 13:25-ös indulás előtt 10 perccel a boarding is befejeződött. Beszállásnál a már jól megszokott kínai nyomulás (a villamoson szabad helyért loholó legharciasabb bevásárlókocsis budapesti nyugdíjas is kutyafüle hozzájuk képest….:-) ), mindenki rohan a lépcsőhöz, mintha nem lenne előre kiosztva az ülőhely…. A kihasználtság kb. 98% lehetett, csupán elvétve láttunk 1-1 szabad helyet. Hiába voltunk a beszállásnál pontosak, sajnos a gép a tervezett időben nem tudott elindulni, és a repülőtér zsúfoltsága miatt a következő slotra legalább 40 percet kellett várni, amelyből végül 20 percet a repülés során behozott.

A pilóták és az utaskísérők is rendszeresen beszéltek az utasokhoz, mind kínaiul mind angolul, így a gépen tartózkodó kb. 3 külföldi utas is folyamatosan, kellő tájékoztatást kapott.

A repülőút jó részén aludtam, ami azonban nem is volt túl kellemes, mert folyamatosan légörvénybe került a gép, és így szinte állandóak rázkódott. Bár alapvetően bizalommal vagyok a légitársaságok iránt, most azért megfordult a fejemben, hogy vajon minden az időjárásra fogható-e vagy hát a biztonságot kissé másképp értelmező kínaiak számlájára írható-e. Bár sikerült túltenni magamat a legsötétebb gondolatokon, azért megnyugvással töltött el a xiani kifutópályán való landolás.

Érdekes volt a leszálláshoz közeledve a sztyuvik előadása. Először nem is értettem, hogy milyen műsorszám következik, hiszen a biztonsági bemutató már réges-régen megtörtént. Az utaskísérők mikrofonos kísérettel egy rövid tornagyakorlatot mutattak be, amellyel a repülés során elgémberedett tagjainkat lehetett felfrissíteni (pl. nyak-, váll, csukló-körzés). Jót szórakoztunk a jeleneten, és szorgalmasan követtük – a többi útitársunkkal egyetemben – az instrukciókat, amelyeknek köszönhetően ténylegesen felfrissülve szállhatunk ki a xiani reptér esővel áztatott betonjára.